Skip to main content

Posts

Miért hagyja Isten, hogy szenvedjünk?

  Miért hagyja Isten, hogy szenvedjünk? Szeretett Testvéreim, az élet tele van próbatételekkel, fájdalmakkal és szenvedéssel, amely olykor megingatja hitünket. Sokan kérdezik: ha Isten szerető és kegyelmes, miért engedi meg a szenvedést? A Szentírásban számos válasz rejlik erre a mély kérdésre. Először is, Isten célja nem a szenvedés, hanem annak formáló ereje. A próbatételek közelebb vonnak minket Hozzá, és megtisztítják szívünket, mint ahogy az aranyat is tűzben próbálják. Jakab apostol ezt írja: „Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle próbákba estek, tudva, hogy hitetek próbája kitartást eredményez.” (Jakab 1:2-3). Másodszor, a szenvedés emlékeztet minket arra, hogy ebben a világban nem találhatunk teljes boldogságot. Pál apostol így fogalmaz: „Mert azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely meg fog jelenni rajtunk.” (Róma 8:18). Az élet itt csupán átmenet, és Isten egy tökéletes örökkévalóságot készít azoknak, akik Benne ...
Recent posts

Isten Haragja

Szentbeszéd Sodoma és Gomora Elpusztításáról Szentbeszéd Sodoma és Gomora Elpusztításáról Bevezetés Kedves Testvérek! Ma egy súlyos és figyelemreméltó történetet fogunk megvizsgálni, amelyet a Szentírásban találunk, és amely ugyanolyan figyelmeztető számunkra ma is, mint az ősi időkben. Ez a történet Sodoma és Gomora elpusztításáról szól, melyek városok jelképévé váltak a bűnnek és az isteni ítéletnek. A bűn és az isteni ítélet Az 1Mózes 18-ban olvassuk, hogy Isten Ábrahámhoz jött, hogy bejelentse, hogy elpusztítja ezeket a városokat. Az Úr ezt mondta: „A kiáltás, amelyet Sodoma és Gomora ellen hallottam, valóban nagy, és bűnük nagyon súlyos.” (1Mózes 18:20) Isten nem cselekedett hirtelen, hanem először Ábrahámnal beszélgetett, aki közbenjáróként járt el a városok népéért, kérve, hogy ha találhatóak bennük igaz emberek, akkor kímélje meg őket. Az igazak keresése Ábrahám így könyörgött: „Va...

Zenével Isten örömére

  Húsvét örök üzenete a szívünkben! Van feltámadás! 

A Nagyhét Üzenete

 „Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért.” (János 15:13) Kedves Testvérek, A Nagyhét minden évben arra hív minket, hogy lélekben kövessük Jézust szenvedésének és megváltásunk útján. Ez az időszak nem csupán emlékezés, hanem lehetőség arra is, hogy elmélyítsük hitünket, felismerjük a kereszt jelentőségét életünkben, és hálát adjunk az örök szeretet ajándékáért. Virágvasárnaptól kezdve tanúi lehetünk a dicsőséges bevonulásnak, amikor Jézus szamárháton érkezik Jeruzsálembe, és az emberek hozsannával köszöntik őt. Mégis, alig néhány nap múlva ezek az ujjongó hangok elnémulnak, helyükbe az árulás, a szenvedés és a kereszt fájdalmas súlya lép. Jézus elénk tárja az önfeláldozás tökéletes példáját, amikor nem a saját akaratát, hanem az Atya tervét követi, vállalva a kereszthalált. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora meghitt pillanatait szemlélhetjük, ahol Jézus a kenyérben és borban önmagát adja nekünk, megalapítva az Eucharisztiát, az örök jelenlét sze...

Szeretet - A kortárs Jézus

Bibliai idézet : "Jobban szeresd felebarátodat, mint önmagadat." (Máté 22:39) Szentbeszéd : Ebben az egyszerű, de mégis rendkívül jelentőségteljes igében Jézus rámutat arra az alapvető igazságra, hogy kapcsolataink ápolása és embertársaink szeretete legalább olyan fontos, mint a saját jólétünk. Sokszor annyira elmerülünk a saját problémáinkban és igényeinkben, hogy megfeledkezünk arról, hogy körülöttünk is emberek vannak, akiknek szintén szükségük van a mi figyelmünkre, támogatásunkra és szeretetünkre. Pedig Jézus üzenete világos: Önmagunknál jobban kell szeretnünk embertársainkat. Nem arról van szó, hogy meg kell tagadnunk magunkat, hanem arról, hogy tudnunk kell önzetlenül, mások javára is fordítani az energiáinkat. Hiszen amikor másokra figyelünk, akkor találjuk meg igazán a lelki békénket és boldogságunkat is. Elgondolkodtam azon, hogy vajon Jézus hogyan tapasztalná meg ezt a fajta önzést és közönyösséget, ha ma járna közöttünk. Talán egy koldusként vagy elesett rászoruló...

Jónás és a tök - Szentbeszéd

  " AzÚr Isten pedig egy tököt rendele, és felnöve az Jónás fölé, hogy árnyékot tartson feje fölött és megoltalmazza őt a hévség bántásától. És nagy örömmel örvendezék Jónás a tök miatt. "  Jónás Bevezetés Az Ószövetség könyveiben gyakran találkozunk olyan történetekkel, amelyek mélyen rezonálnak mindennapi életünk eseményeivel és kihívásaival. Jónás könyve különösen gazdag tanulságokban, amelyek nemcsak történelmi vagy vallási kontextusban értelmezhetők, hanem személyes és közösségi életünk szempontjából is relevánsak. Ma a Jónás és a tök történetén keresztül szeretnénk elmélyedni az isteni üzenetekben, amelyek még ma is aktuálisak és kihívást jelentenek számunkra. A történet háttere Jónás próféta Istentől küldetést kap, hogy menjen Ninivébe, egy nagyobb városba, és hirdesse meg annak elpusztulását a bűnei miatt. Jónás azonban elmenekül Isten akarat elől, Tamáriába hajóra. Az isteni beavatkozás során egy viharba kerül, ami után Jónást a tengerbe dobják, ahol hat nap, hat éj ...

Dicsérjük az Urat!

Szentbeszéd és Biblia magyarázat a 150. Zsoltár alapján „Dicsérjétek az Urat az ő szentélyében; dicsérjétek őt az ő hatalmas égében!” Kedves Testvérek! Ma a 150. Zsoltár csodálatos üzenetéről szeretnék beszélni, amely a zsoltárok utolsó része, és egyfajta zenei ünnepélyességet, dicsőítést hordoz magában. E zsoltár különleges, hiszen arra hív meg minket, hogy minden szívünkből dicsőítsük az Urat. Az első versében azt olvassuk: „Dicsérjétek az Urat az ő szentélyében; dicsérjétek őt az ő hatalmas égében!” Ez a hívás arra ösztönöz minket, hogy az Úr dicséretét ne csak a templomban, hanem az egész világban, mindenhol hirdessük. A zsoltár folytatásában a dicséret okait sorolja fel: „Dicsérjétek őt az ő hatalmas tetteiért; dicsérjétek őt a nagy hírnevéért!” Itt arra emlékeztet minket, hogy Isten cselekedetei, az ő teremtése és a mi életünkben végzett csodái okot adnak a dicséretre. Milyen sokszor feledkezünk meg arról, hogy mennyi áldásban van részünk? A mindennapi élet rohanásában hajlamosak...