"Jeremiás 29:11: Mert én tudom az én gondolataimat, amelyeket én felőletek gondolok, azt mondja az Úr; békességnek és nem háborúságnak gondolatai, hogy várható véget adjak néktek."
Kedves Testvéreim,
Ma Jeremiás könyvéből vett idézetünket szeretném középpontba helyezni, és arról beszélni, milyen mély és vigasztaló üzenetet hordoz számunkra.
A vers így szól: "Mert én tudom az én gondolataimat, amelyeket én felőletek gondolok, azt mondja az Úr; békességnek és nem háborúságnak gondolatai, hogy várható véget adjak néktek."
Ebben az egyszerű, de mély versben Isten szeretetteljes gondviselését és jövőnkbe vetett hitét tárja elénk.
Először is, fontos megértenünk, hogy Isten mindig velünk van, még a nehéz időkben is. Jeremiás könyve sokat beszél az izráeliek száműzetéséről, fájdalmáról és küzdelméről. De ebben a sötét időszakban is Isten világosságot hoz és reményt kínál. Azt mondja, gondolatai békességre és nem háborúra irányulnak. Ez azt jelenti, hogy minden nehézség ellenére Isten terve a béke és jólét felé vezet minket.
Másodszor, Isten azt ígéri, hogy jó véget ad nekünk. Nem csupán a jelenlegi problémáinkra kínál megoldást, hanem hosszú távú jövőt is biztosít számunkra. Ez a jövő tele van reménységgel, mert Isten tervei mindig a javunkat szolgálják. Még ha pillanatnyilag nem is látjuk a kiutat, bíznunk kell abban, hogy Isten irányítja az életünket, és a legjobbat készíti elő számunkra.
Harmadszor, ez az idézet arra is emlékeztet bennünket, hogy Isten gondolatai magasabbak a mieinknél. Sokszor találkozunk olyan helyzetekkel, amelyeket nem értünk, vagy amelyeket igazságtalannak tartunk. Ilyenkor fontos emlékeztetnünk magunkat arra, hogy Isten tervei és gondolatai átfogóbbak, mint amit mi emberi szemmel látunk. Ő már előre tudja, mi vár ránk, és minden lépésünket úgy vezeti, hogy az a legjobbat hozza ki belőlünk.
Végül pedig, bízzunk Isten ígéreteiben és terveiben. Ahogy Jeremiás könyve is mondja, Isten békességet és reményt ad. Hordozzuk ezt az üzenetet szívünkben, és emlékezzünk arra, hogy soha nem vagyunk egyedül. Isten mindig velünk van, tervei pedig békére és jólétre vezetnek minket.
Ámen.
Szentbeszéd
Kedves Testvéreim,
Ma Jeremiás könyvéből vett idézetünket szeretném középpontba helyezni, és arról beszélni, milyen mély és vigasztaló üzenetet hordoz számunkra.
A vers így szól: "Mert én tudom az én gondolataimat, amelyeket én felőletek gondolok, azt mondja az Úr; békességnek és nem háborúságnak gondolatai, hogy várható véget adjak néktek."
Ebben az egyszerű, de mély versben Isten szeretetteljes gondviselését és jövőnkbe vetett hitét tárja elénk.
Először is, fontos megértenünk, hogy Isten mindig velünk van, még a nehéz időkben is. Jeremiás könyve sokat beszél az izráeliek száműzetéséről, fájdalmáról és küzdelméről. De ebben a sötét időszakban is Isten világosságot hoz és reményt kínál. Azt mondja, gondolatai békességre és nem háborúra irányulnak. Ez azt jelenti, hogy minden nehézség ellenére Isten terve a béke és jólét felé vezet minket.
Másodszor, Isten azt ígéri, hogy jó véget ad nekünk. Nem csupán a jelenlegi problémáinkra kínál megoldást, hanem hosszú távú jövőt is biztosít számunkra. Ez a jövő tele van reménységgel, mert Isten tervei mindig a javunkat szolgálják. Még ha pillanatnyilag nem is látjuk a kiutat, bíznunk kell abban, hogy Isten irányítja az életünket, és a legjobbat készíti elő számunkra.
Harmadszor, ez az idézet arra is emlékeztet bennünket, hogy Isten gondolatai magasabbak a mieinknél. Sokszor találkozunk olyan helyzetekkel, amelyeket nem értünk, vagy amelyeket igazságtalannak tartunk. Ilyenkor fontos emlékeztetnünk magunkat arra, hogy Isten tervei és gondolatai átfogóbbak, mint amit mi emberi szemmel látunk. Ő már előre tudja, mi vár ránk, és minden lépésünket úgy vezeti, hogy az a legjobbat hozza ki belőlünk.
Végül pedig, bízzunk Isten ígéreteiben és terveiben. Ahogy Jeremiás könyve is mondja, Isten békességet és reményt ad. Hordozzuk ezt az üzenetet szívünkben, és emlékezzünk arra, hogy soha nem vagyunk egyedül. Isten mindig velünk van, tervei pedig békére és jólétre vezetnek minket.
Ámen.
Comments
Post a Comment