A Magvető példázata

(Máté 13:3-8): "Íme, kiment a magvető vetni, és amint vetett, némely mag az útfélre esett; jöttek a madarak, és megették azokat. Némely pedig a köves helyre esett, ahol nem sok földje volt, és hamar kelt ki, mert nem volt mélyen a földben. Amikor pedig felkelt a nap, elszáradt, és mivel nem volt gyökere. Némely a gyom közé esett, és azok megfojtották az elvetett magokból kikelt gabonát. Némely a jó földbe hullott, és jó termést hozott, némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely harminc annyit."

Szentbeszéd:

Kedves Testvéreim,

A Magvető példázata nem csupán egy régi történet. Az élet mindannyiunk számára különböző kihívásokkal és lehetőségekkel teli. Minden egyes mag Isten szavait jelképezi, amelyeket Isten ad nekünk. Ahogyan a magok különböző talajra hullanak, úgy életünkben is különböző helyzetekkel és körülményekkel találkozunk. A kérdés az, hogy milyen talaj vagyunk mi magunk? Befogadjuk-e Isten igéjét, és hagyjuk-e, hogy az életünkben gyümölcsöt teremjen?

A mai világban, ahol oly sok zaj és zavaró tényező vesz körül minket, fontos, hogy tudatosan szánjunk időt és teret Isten igéje számára. Legyünk nyitottak és befogadók, mint a jó föld, hogy a hit, a remény és a szeretet magjai meggyökerezhessenek és növekedhessenek bennünk.

Gondoljunk arra, hogy minden egyes jó cselekedetünk, minden egyes mosolyunk és kedves szavunk is olyan mint maga a magvetés amit mi végezhetünk, hogy rajtunk keresztül is az úr munkálkodjon.  Bár nem mindig látjuk azonnal a gyümölcsöt, bíznunk kell abban, hogy Isten időzítése tökéletes, és minden mag, amely jó talajba hull, termést fog hozni.

Végezetül, emlékezzünk arra, hogy a legnagyobb ajándék, amit adhatunk, az a szeretet. Legyünk jó föld, amely kész befogadni és megélni Isten igéjét. Legyünk mi is magvetők, és terjesszük Isten szent igéjét!

Ámen